Minél többet adsz, annál többet kapsz…

A karácsony eredendően keresztény ünnep, melyet a világ nagy részében december 25-én tartanak, és fókuszában Jézus születése áll. Ugyanakkor nagyon sok, nem keresztény vallású és nem hívő ember körében is rendkívül népszerű, hiszen az elmúlt évszázadokban egyre inkább a családi összetartozás és a szeretet jelképévé vált. Ennek a fajta kulturális sokszínűségnek köszönhetően számos eltérő hagyomány kapcsolódik hozzá.

Mátrai Mariann vagyok, a Céges Édesség és a Gift House Studio alapítója.
1995 óta a marketing egy speciális területére fókuszálok: az üzleti és reklámajándékokra.

Jézus születésének időpontja lényegében egyfajta közmegegyezésen alapul, ugyanis az evangéliumok nem említenek konkrét dátumot.

Nagy Károlyt időszámításunk szerint 800 karácsonyán koronázta III. Leó pápa a Német-római Birodalom császárává a római Szent Péter-bazilikában.
A keresztény egyház ekkor már december 25-én ünnepelte a karácsonyt. A történészek között viszont nincs egyetértés abban, hogy a főpapok pontosan hogyan és miért is állapodtak meg ebben a dátumban.

Egyes kutatók szerint a római keresztény egyház már 336-ban ezen a napon ünnepelte a karácsonyt, amely egyébként nagyjából egybeesett az ősi Róma téli napéjegyenlőség ünnepével, a Szaturnáliával.

Különböző téli ünnepek már az ókor óta léteztek világszerte, és sok, hozzájuk visszavezethető hagyomány végül összekapcsolódott a karácsonnyal.
A germánok napfordulós fesztiválja, a Yule például lakomákkal és ünnepléssel járt. A kelta druidák pedig kétnapos napfordulós fesztivált tartottak, amely során gyertyákat gyújtottak és magyallal, illetve fagyönggyel díszítették fel az otthonaikat.

A középkor további színfoltokkal tarkította a karácsony ünnepét.
Angliában a karácsony 12 napos ünnep volt, amely mindenféle mulatsággal járt, a színdaraboktól kezdve a vad lakomákon át a Jézus születését ünneplő felvonulásokig. A zene és a díszítés hagyománnyá vált, és ekkor jelent meg az ajándékozás szokása is.

Persze Angliának sem volt kizárólagossága a karácsonyt illetően. A világ különböző pontjain élő népek a saját téli ünnepeik szokásait adták hozzá – amiben talán a németek jártak leginkább az élen.

Németországnak tulajdonítják az azóta egyetemes szimbólummá vált karácsonyfa megszületését, amely a faágakkal való díszítés pogány hagyományából fejlődött ki. Gyertyákkal és ajándékokkal díszítették fel a beltéri fenyőfát, amely az otthon legfőbb ünnepi ékessége lett.
A karácsonyfa mellett a németeknek köszönhetjük az adventi koszorúk, a diótörők és a karácsonyi vásárok hagyományát is.

Amerikában a polgárháborúig nem örvendett nagy népszerűségnek a karácsony (egy ideig a puritánok nyomására be is volt tiltva). A változást a polgárháború hozta, melynek lezárását követően, 1870-ben a kongresszus a nemzet első szövetségi ünnepévé tette.

Ezzel párhuzamosan a 19. század második felében az Egyesült Államokba özönlő bevándorlók saját hagyományaikat hozták magukkal, így a karácsony egyfajta olvasztótégellyé vált. A különböző kultúrák asszimilálódásával egyre szélesebb körben kezdték el az amerikaiak otthon, a családdal együtt ünnepelni.

A hosszú, sötét éjszakák miatt a fény mindig is része volt a téli fesztiváloknak. Az elektromos karácsonyi fényeket az Újvilágnak köszönhetjük.
Edison találmányára alapozva 1882-ben alkották meg az első elektromos fényfüzérrel díszített karácsonyfát, amely a németek által a fára helyezett régimódi gyertyák modern változata lett.

Az amerikai innováció fejlesztette tovább a karácsonyi ajándékozás hagyományát is.
A 20. században a barna papírból készült csomagolást felváltotta a kereskedelmi forgalomban kapható ajándékcsomagolás. A karácsonyi üdvözlőlap hagyománya is a tenegerentúlról származik.

Mi, magyarok a szaloncukor formájában járultunk hozzá a karácsonyi szokások bővüléséhez.
Bár maga az édesség nem tekinthető hungarikumnak, mégis mi vagyunk az egyetlen nemzet, amely a karácsonyfa-állítás hagyományát szaloncukor-díszítéssel gazdagítja.

Bár a karácsony vallási eredetű, mára világi – és kétségtelenül egyre inkább elüzletiesedett – ünneppé vált.
A pogány és a keresztény hagyományok keverékével, illetve a hozzájuk kapcsolódó újabb szokásokkal együtt azonban az ünnepi időszak mindenkinek kínál valamit.

Hitbeli meggyőződéstől függetlenül a szeretet és az összetartozás ünnepe.
Ráadásul nemcsak a családi vonatkozásokra, hanem az életünk egyéb területeire is igaz – így az ügyfeleinkkel, vevőinkkel, üzleti partnereinkkel és munkatársainkkal fennálló kapcsolatunkra is.

Az irántuk érzett megbecsülésünk kifejezése – év végén elsősorban a karácsonyi ajándékozás formájában – megtérülő befektetés.
Ezért is hisszük igaznak a mottónkat: minél többet adsz, annál többet kapsz.

Boldog karácsonyt! ??

(Forrás: National Geographic)


A napi hírekért, különleges ajánlatokért kövess bennünket a Facebookon és a LinkedInen!


Ha szeretnél rendszeresen hasznos információkat kapni az aktuális reklámajándék és egyéb marketing témákról, iratkozz fel a Céges Édesség / Gift House Studio hírlevelére. Ráadásul ha ezt most teszed meg, emailen azonnal megkapod az Adni és kapni az üzleti életben – Az üzleti ajándékozás „illemszabályai” című e-könyvet, ami segíteni fogja az eligazodásodat ezekben a kérdésekben. Kár lenne lemaradnod róla… 🙂

Eszter
Author: Eszter

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Ne maradj le a legjobb ajánlatokról!

Iratkozz fel a hírlevelünkre! Két hetente kapsz majd levelet tőlünk, amiben a következőket találod:

  • termékajánlatok, akciók
  • szakmai cikkek az ajándékmarketing, a céges ajándékozás témájában
  • szakmai rendezvény ajánlók
Please wait…

Sikeres feliratkozás!