Bár még az ősz első felében járunk, észre sem vesszük, és máris bekopogtat a tél – és fénypontja, a karácsony. Az év legmeghittebb ünnepének középpontjában a karácsonyfa áll. A fa díszítésében pedig generációkra visszamenőleg a szaloncukor játssza a főszerepet hazánkban. Most ennek a különleges, szezonális édességnek a történetébe igyekszünk bepillantást engedni.

A szaloncukor több évszázados múltra tekinthet vissza.
Ősének a Franciaországból származó fondantot tekintik. Ezt az édes, sűrű masszát túltelített cukoroldatból felfőzéssel állították elő.
Gasztronómiai cikkekben szívósan tartja magát az a legenda, miszerint a fondant cukormáz titkát egy Pierre-André Manion nevű francia cukrász vitte magával Berlinbe, majd német közvetítéssel került Magyarországra a XIX. század elején. A történet szépséghibája, hogy Manion valószínűleg nem létezett, legalábbis semmilyen mértékadó forrásban nem leltek nyomára.
Egy másik legenda szerint egy, a XVIII. század végén Lyonban működő cukrászmester, egy bizonyos Papillot úr egyszer rajtakapta inasát, ahogy az a fondant-cukorkákat lopkodja, majd csillogó papírdarabkákba csomagolja őket. Mint kiderült, a romantikus munkaerő szerelmes üzeneteket írt a papírlapokra, így próbálva meghódítani egy kisasszony szívét. Az inas persze elvesztette az állását, a mester viszont nyert egy remek ötletet. Onnét kezdve rojtos szélű, csillogó sztaniolba csomagolt cukorkákat kezdett forgalmazni „papillote” néven. Ezek épp úgy néztek/néznek ki, mint a mi szaloncukraink, viszont a csomagolásuk belső oldalára aforizmákat vagy vicceket nyomtatnak. Franciaországban ma is közkedveltek, viszont semmi közük nincs a karácsonyhoz.
Hogy melyik legendának mekkora a valóságtartalma, nehéz megállapítani.
Az viszont szinte biztos, hogy a szaloncukor hazánkban valóban német közvetítéssel honosodhatott meg – eredetileg „salonzukerl” néven. Jókai Mór már némileg magyarosított formában, „szalonczukkedli”-ként emlegette az írásaiban. A különleges ínyencség kezdetben elsősorban a főúri, illetve nagypolgári házakban jelent meg. Mai szóhasználattal élve „welcome” édességként kínálták az érkező vendégek számára a szalonokban. Minden bizonnyal ez a funkció álhatott eredetileg is a máig használt elnevezés mögött.
Bár a szaloncukor nem szerepel a hungarikumok hivatalos listáján, egy bizonyos szempontból mégis annak tekinthető. Nincs ugyanis még egy nemzet, amely – az ugyancsak Németországból „importált” – karácsonyfa-állítás hagyományát szaloncukor-díszítéssel gazdagítaná.
Ma már a szaloncukorból is óriási választék áll rendelkezésre: 20 csokoládégyár több mint 150 féle változatot kínál. A hagyományosnak tekinthető zselés mellett léteznek joghurtos, trüffelkrémes, epres, ír krémlikőrös, tojáslikőrös, mogyorókrémes, kókuszos, mézeskalácsos, mákos vagy akár narancsos-fahéjas változatok is.

A szaloncukor „varázserejét”, a hozzá kapcsolódó érzelmi töltetet segítségünkkel akár marketing célra is fel tudod használni.
A Céges Édesség ugyanis logózott fóliába csomagolva is tud szaloncukrokat biztosítani. Emellett rendelhetők egyszínű fóliába csomagolt szaloncukrok is darabonkénti logózás nélkül. Ez utóbbi esetben a szaloncukrokat igény szerint egyedileg nyomtatott dobozba vagy organza zsákba csomagoljuk.
Alapízeink: kakaós-rumos, kókusz, marcipán, rumos-diós, vajkaramella.
Krémes változatok: mogyorókrémes, csokikrémes, erdei gyümölcs krémes, madártej krémes, pisztácia krémes, tejkrémes, Baileys likőr (alkoholos).
Remek karácsonyi ajándék lehet munkatársaid és/vagy ügyfeleid számára.
További részletekért, illetve árkalkulációért látogass el erre az oldalunkra.
