Karácsonyi történet

Egy beismeréssel kell kezdenünk, hiszen a fenti cím sokak számára félreérthető lehet. Valójában nem egy karácsonyi történetet olvashatsz az alábbiakban, hanem magának a karácsonynak a történetét. Bár még 2,5 hónap hátra van az év végéig, mégis úgy gondoltuk, érdemes már most utánajárni legmeghittebb ünnepünk eredetének.

A húsvéthoz hasonlóan a karácsony is egy olyan keresztény ünnep, amely egy hajdan volt pogány ünnep napjára esik. Amíg a Jézus feltámadását ünneplő húsvét egy ősi termékenységi ünneppel, addig a karácsony számos kultúrában a fény, illetve a Nap újjászületése előtti tisztelgéssel esik időben egybe. A keresztény hagyomány szerint ekkor született meg a kis Jézus, bibliai szóhasználattal a “világ világossága”.

A hagyományteremtés vonatkozásában az időzítés egyébként minden bizonnyal tudatos lehetett. Így egyrészt könnyebben tudták háttérbe szorítani, elhomályosítani a régi pogány ünnepet, másrészt könnyebben „emészthető” átmenetet biztosított, hiszen a megszokott ünnep tartalma alapjaiban kevésbé, bár formailag (szereplőit, mitikus elemeit stb. tekintve) annál inkább változott.

December második felére esik a téli napforduló, amikor az év leghosszabb éjszakáját élhetjük át a Föld északi féltekéjén. Ez általában december 21-re, esetenként – ahogy egyébként idén is – 22-re esik. Az ősi időkben nem feltétlenül tudták ezt csillagászatilag pontosan behatárolni, így csúszhatott be néhány nap eltérés az ünnepeknél.

A téli napforduló idején tehát a sötétség uralkodik a fény felett: ezen a napon köszönt be legkorábban az este. Ezt követően azonban a fény új erőre kap, és egészen a nyári napfordulóig egyre hosszabb nappalokban lehet részünk. A sötétség és a fény ellentéte alapján nem csoda, hogy a karácsony a fény, a remény újjászületésének ünnepe lett.

A karácsonyi fények és az ünnepi hangulat középpontjában a világ számos részén a karácsonyfa áll.
Az előzmények ismeretében talán nem meglepő, hogy e szimbolikus dísztárgy eredete is ősi gyökerekre nyúlik vissza. Az annak idején a fák iránt nagy tiszteletet tanúsító kelták naptárában a december a fenyő ünnepe volt. Ez a motívum jelent meg később a germán területeken a karácsonyi fadíszítésben, ami végül német közvetítéssel a XIX. században érte el hazánkat. A karácsonyfa állítása ekkor vált hagyománnyá a magyar családok körében is.

Eredeti vallási üzenetére épülve a karácsony a szeretet ünnepévé vált, így a nem hívők körében is épp olyan népszerűségnek örvend a mai napig, mint a vallásos családokban.

A szeretet, a tisztelet és a megbecsülés kifejezésének egyik legelterjedtebb eszköze az ajándékozás. Ahogy annak idején a napkeleti bölcsek (a háromkirályok) ajándékokkal köszöntötték a gyermek Jézust, az ajándékozás szokása a karácsony egyik legszervesebb része lett. Ilyenkor nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is önfeledten adják át magukat az adni és kapni örömének.

A karácsonyi ajándékozás azonban nem korlátozódik a család szintjére.
Ilyenkor a barátok, munkatársak, sőt az emberi kapcsolatokat fontosnak tartó üzleti partnerek sem szoktak megfeledkezni egymásról, így többségük igyekszik valamilyen figyelmességgel kedveskedni a másiknak.


Ha segítségre lenne szükséged az ügyfeleid, vásárlóid számára legmegfelelőbb karácsonyi ajándék kitalálásában és/vagy kivitelezésében, keress meg bennünket mielőbb. Ne feledd: most még süt a nap, de már egyre rövidebbek a nappalok. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük