Az ENSZ közgyűlése 2012. június 28-án kinyilvánította, hogy “a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja”. Ezzel egyidejűleg március 20-át határozták meg a boldogság világnapjaként, amivel a jólét és a boldogság fontosságát hangsúlyozták ki.
A boldogság fogalmát sokan, sokféleképpen próbálták már definiálni, ami nem egyszerű feladat, hiszen mindenkinek mást és mást jelent.
A filozófusok és a vallások általában az életminőség felől közelítik meg a kérdést, és a jólétet, illetve az anyagi bőséget tekintik a boldogság forrásának, gyakran figyelmen kívül hagyva az érzelmi vonatkozásokat.
A boldogságot – mint a különböző intézkedések sikerességének fokmérőjét – közgazdaságtani vonatkozásban is szokás értelmezni. Általánosságban elmondható, hogy a gazdagabb (magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező) nemzetek boldogabbak, mint a szegények. Ugyanakkor a gazdagság növekedésével nem nő egyenes arányban a boldogság. Ennek oka az, hogy a boldogság és a vagyon között nem lineáris, hanem logaritmikus kapcsolat áll fenn, így a vagyon egy százalékos növekedése gazdagabb és szegényebb nemzeteknél egyaránt azonos mértékű boldogságnövekedést eredményez.
Az egyén szintjén megint csak más értelmet kap a boldogság.
Köznapi értelemben azt a pozitív érzelmekkel teli mentális állapotot értjük alatta, amely az elégedettségtől a harmónián át egészen az intenzív örömérzésig terjedhet.
A boldogsághoz egy finom édesség is hozzásegíthet.
Tudományos tény például, hogy a csokoládé feniletilamint tartalmaz. Ezt a vegyületet állítja elő az agyunk is, amikor szerelmesek vagyunk, ez növeli a boldogságérzetet kiváltó endorfin termelését.
Akár szerelmesek vagyunk, akár nem – csokival vagy más édességgel stílusosan ünnepelhetjük a boldogság világnapját. 😉
