Évszázadokra, de akár évezredekre is visszanyúló elképzelés, hogy a csokoládé fokozza a szerelmi vágyat. De vajon van ennek tudományos alapja, vagy csak egy mítosz…?
Az azték uralkodó, Montezuma mindenesetre mélyen hihetett a varázserejében, hiszen – a feljegyzések szerint – amikor fiatal lányokat vezettek elé, akkor egy csésze „chocolatl” itallal kínálták őket, amitől állítólag teljesen levetkőzték szégyenlősségüket. Az ital a legenda szerint tehát varázserővel bírt.
A csokoládéitalt egyébként más alkalommal is fogyasztották hasonló célból, például férfivá avató szertartásokon, illetve házasságkötési ceremóniákon.
A csokoládé a spanyol felfedezőnek, Hernán Cortés-nek köszönhetően a XVI. században kezdte meg európai „pályafutását”, és vele együtt érkezett a gátlásokat felszabadító hatására vonatkozó legenda is. Emiatt rögtön parázs viták alakultak ki az akkori illetékesek körében, hogy vajon helyénvaló-e a fogyasztása.
A XVII. század első felében már elmarasztaló tanulmány is megjelent róla Bécsben, amely a szenvedélyek fellobbantójának nevezte. A dolgozat írója az egyik szerzetesrendnél kipattant szexuális jellegű botrányt egyértelműen a kakaónak tulajdonította. Azt ajánlotta, hogy tiltsák be a barátok kakaófogyasztását, mert azzal teóriája szerint kicsapongásaik megelőzhetők lennének.
A kakaóval, illetve a csokoládéval kapcsolatos hiedelmek még évszázadokig tartották magukat, mire a az 1970-es években a tudomány fellebbentette róluk a fátylat. Kutatók megállapították, hogy bár valóban tartalmaz fenil-etil-amint, amelynek vágyserkentő hatása van, mindezt annyira kis mennyiségben, hogy több ezer tábla csokit kellene megenni ahhoz, hogy ilyen irányú hatása ténylegesen érezhető legyen.
A szerelem helyett tehát inkább csak a csokoládé iránti szeretet marad az édesség iránt rajongók részese.
De valljuk be, azért az sem egy utolsó élmény… 🙂
