Bizonyára mindannyian tapasztaltuk, hogy az emojik a Facebookon és más közösségi oldalakon mekkora népszerűségre tettek szert. Ez a jelenség az utóbbi időben egyre inkább megfigyelhető a céges oldalakon is. De vajon miért? Mire jók ezek a kis figurák vállalkozói szempontból?
Július 17-én volt az Emoji Világnap. Bár ma már rengeteg mindennek van világnapja, mégsem lehet véletlen, nyilván valamilyen szinten közérdeklődésre tartanak számot.
De tulajdonképpen mi is az az emoji, és miben különbözik az emotikontól?
A két fogalom időben elkülönülve jelent meg, lényegében egy evolúciós folyamat eltérő állomásai.
Az emotikonok születése a 80-as évekre nyúlik vissza, amikor a gyerekcipőben járó számítógépes világban még komoly technológiai korlátok léteztek, így a kommunikáció alapvetően a szöveges formára limitálódott. 1982-ben Scott E. Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzora volt az első, aki egy levelében a kettőspont, a kötőjel és a zárójel alkalmazásával a világon elsőként kreált egy mosolygó fejet. Ez kezdetben csak az ő „védjegye” volt, később a kollégái is rászoktak a „smiley” használatára. Nem kellett sok idő, hogy ez a szokás átlépje az egyetem falait, és megkezdje nemzetközi térhódítását.
Az emojik a 90-es évek végén Japánban jelentek meg.
Abban különböznek az emotikonoktól, hogy már nem karakterekből állnak, hanem apró grafikák, és jóval tágabb kört ölelnek fel. Így már nem csupán az érzelmek kifejezésére használják őket, hanem ezernyi tárgyat, történést, szituációt, helyet stb. is meg tudnak jeleníteni.
De vajon miért váltak ennyire sikeressé az emojik?
Egyik kétségtelen előnyük, hogy mivel képekről van szó, sokkal gyorsabban és tömörebben fejezhető ki velük a mondanivalónk, mint szavak leírásával.
Másik nagy erősségük, hogy személyiséget kölcsönöznek az egyébként száraz szövegnek, szó szerint színt visznek a betűk szürke világába.
Ráadásul rendkívül hasznosak tudnak lenni a kommunikáció egyértelművé tételében, az esetleges félreértések elkerülésében is.
Az emojik kulturális hatását egyébként több kutató is górcső alá vette.
Az ausztráliai Flinders Egyetem munkatársa, dr. Owen Churches például megállapította, hogy az emberi agy az emojik láttán lényegében ugyanúgy reagál, mintha emberi arcokat látna. A grafikai megjelenítés miatt az emojik sokkal inkább hasonlítanak is a valós arcokra, mint az emotikonok, így lényegesen személyesebb hatást lehet velük elérni.
Mexikói tudósok azt is kimutatták, hogy azok az emberek, akik emojikat használva csetelnek, sokkal jobban élvezik a kommunikációt, mint akik csak betűket használ(hat)nak.
Összegezve tehát, az emojik térhódítása megállíthatatlannak tűnik, és hasznos tulajdonságaik miatt nem is lenne érdemes őket kihagyni a vállalkozásunk kommunikációs arzenáljából.
A személyességnek, az emberi érzések kifejezésének, illetve felerősítésének persze vannak más eszközei is.
Ilyenek az üzleti és reklámajándékok, amelyek még ha többe is kerülnek, mint egy emojit odabiggyeszteni a posztunk végére, hatásuk jóval nagyobb és tartósabb, a többi promóciós eszközhöz képest pedig jelentősen költséghatékonyabbak.
Ha ezen a területen a segítségedre tudunk lenni, dobj egy szmájlit, és lépj velünk kapcsolatba! ?
