Az ünnepre hangolódás jegyében ez alkalommal olyan, ősidőkre visszanyúló hagyományokkal foglalkozunk, amelyek nemcsak hazánkban, hanem más országokban is megtalálhatók. Ezek szinte mindegyike a gonosz és a sötétség elűzését, a jó és a világosság köszöntését fejezi ki valamilyen formában.
A december 13-ra eső Luca-naphoz számos népszokás köthető.
Régen ezen a napon bizonyos háztartási tevékenységek végzése (pl. sütés, mosás, fonás) kifejezetten tilos volt. Nem volt tanácsos kölcsönadni sem, mert a néphiedelem szerint a kölcsönadott tárgyak akár boszorkányok kezére is kerülhettek… ?
A legenda szerint Lúcia egy gazdag szicíliai családba születetett. Az egészen fiatalon keresztény hitre tért lány szüzességi fogadalmat tett, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, de végül egy december 13-i napon mártírhalált halt hitéért.
Lúcia – többek között – a szembetegségben szenvedők és a vakok védőszentje. Ez persze nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a neve a latin „lux” szóból ered, amely fényt jelent.
Talán az egyik legismertebb magyar Luca-napi szokás a lucaszék.
December 13-át „gonoszjáró” napnak is tartották, így ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni. Ilyenkor készítettek lucaszéket, amely a boszorkányszög (egy szabályos ötszög oldalaira rajzolt, egyenlő szárú háromszögekből kialakuló csillag) alakjában készült.
A hiedelem szerint a december 25-i éjféli misén erre a székre állva felismerhették a gyülekezetben elvegyült boszorkányokat.
Egy másik közismert népszokás a Luca-naptár készítése. Ez is a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme, miszerint az új év januárjában átlagosan olyan idő lesz, mint Luca napján, februárban olyan, mint Luca másnapján… és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő évi decemberi időjáráshoz ad támpontot.
A Luca-napnak egyébként nemcsak hazánkban, hanem számos más országban is van hagyománya.
Németországban például Lúcia kifejezetten kedvelt szent. Északabbra a XVIII. század végéről származik az első feljegyzés a Luca-menyasszonyokról, akik koszorút viseltek és gyertyát tartottak a kezükben. Ez a szokás a múlt században újjáéledt, és Svédországban Nobel Alfréd halálának évfordulójával áll összefüggésben. A Nobel-ünnepségek zárónapja december 13. szokott lenni, és ennek a napnak a reggelén gyertyás-koronás lányok köszöntik az új Nobel-díjasokat.
Közös eleme valamennyi hagyománynak, hogy így vagy úgy, de valamilyen mértékben mindenképpen kötődik az óév búcsúztatásához, vele a gonosz elűzéséhez, az újév köszöntéséhez és a szerencse kívánásához. Ezt a napot nem sokkal követően egyre rövidebbek lesznek az éjszakák, és újra erőre kap a fény, ami egyben az élet szimbóluma is.
3 héttel az új év beköszönte előtt a Céges Édesség csapata sem kívánhat mást már jó előre, mint sok szerencsét, boldog új esztendőt, valamint személyes és üzleti sikerekben gazdag új évtizedet.
Ha az üzleti sikerek eléréséhez bármiben a segítségedre lehetünk, itt jövőre is megtalálsz bennünket. ?